A közléshez egyaránt hozzátartozik a megértés és a beszéd. Mi értelme van megtanulni az egyiket a másik nélkül ? Ha sok időnk van, természetesen jobb, ha mindkettőt egyszerre megtanuljuk. Ez persze dupla erőfeszítéssel jár, ugyanis nem azonos fizikai és pszichológiai mozzanatok játszanak szerepet, amikor az ember megért, mint amikor beszél. Gyakran hasznosabb, ha az ember csak egy vasat tart a tűzben egyszerre: először megtanul megérteni, majd beszélni is.

Azért ne higgye, hogy amikor megérteni tanul, az nem segíti a megszólalásban is. A helyes megértés lehetővé teszi, hogy memorizálja azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyeket használni fog tudni hasonló helyzetben.

A megértést gyakran passzív tevékenységnek tekintik, a beszéddel összehasonlítva. Hamis benyomás ez, hisz komoly erőfeszítést igényel a megértés is. Hangokat hall az ember, amelyeket többé-kevésbé felismer, majd át kell őket alakítani jelentéssel bíró szavakká. Ez feltételezi, hogy a szituációt jól értelmezzük, a tárgyat pontosan megragadjuk, és vegyük a beszélő részéről jövő új információkat. Ez folytonos tevékenységet kíván, mert minden verbális és nem verbális jelet meg kell ragadni, hogy megértsük, ami elhangzott.